Temetőkápolna - Nagyvázsony
Építész:- Krizsán András okl. építészmérnök / MODUM Építésziroda Kft.
- Szabó Lajos okl. építészmérnök
- Mózes László okl. építészmérnök
- Nagyvázsony község polgármesteri hivatala
- Kötél András
Tervezés: 2006
Építés: 2007-2008
HALOTTI BESZÉD
"Kultúránk része az ember és halál viszonyának története, az élők és holtak kibogozhatatlanul sokféle kapcsolatrendszere. A temetőkerteket, sírokat, ravatalozókat kevéssé értenénk meg, ha pusztán csak a tárgyi világ látható részei felé fordulnánk, mert sokszor a hely kiválasztása, fekvése, a jelenlévő növényzet, fák fajtái és a táji környezete is hozzátartozik, és ezer szállal kötődik a helyi kultúra egészéhez, a falu és a természeti környezet kapcsolatához. Ki tudná ma már pontosan felidézni, hogy az erdei remete közösségek, hol, miért érezték a hely szakrális szellemét? Milyen erő vonzotta és alakította ki egy dombtetőn megépülő temetőkertet? Pedig ilyen szakrális hely a Nagyvázson határában elhelyezkedő falusi temető is, amely a közeli erdőben megbúvó Pálos kolostor romjaitól alig pár lépésre fekszik. A Bakony déli lábánál, a történelmi környezetbe ágyazott település gondozott sírkertje mindig is magán viselte az élők és holtak kapcsolatára vonatkozó képzetek rendjét. A temetőkert bejáratával szemben évtizedekkel korábban már felépült egy régi ravatalozó. Lapostetős, primitív formavilága azonban teljes egészében hiányolta a szakralitás minden érzését és élményét. Átalakítása és felújítása nemcsak időszerű, hanem szükséges is volt, hogy újra kifejező módon helyreálljon valami, amit halotti kultúránk rendjének és jelképrendszerének hívunk.
A tervezett átalakítás során az új előtetővel és a hangsúlyos torony építménnyel az épület tömege és főhomlokzata átfordul a főbejáratra, és kapuszerű formájával a felvezető út irányába néz. Így vált a minimális építészeti elemekkel kialakított egyszerű kubus, a végső búcsú, az átlépés helyévé, az élet és halál kapujává. A nyers felületek, a vázszerkezetig lecsupaszított formák, mint korpusz jelennek meg, kézzelfoghatóvá téve a halál misztériumának csendjét és könyörtelenségét. De ez a profán forma önmagát meghaladva, arra is alkalmas, hogy a transzcendens hordozójává legyen, és a betonból szakrális hely szülessen. Ennek a letisztult nyelvezetnek jelképes összegzése a nyers kőfelületű torony, amely az előtető feletti részen egy acélváz keresztet formáz. A tömör, anyagszerű kőtorony – az álló ember jelképe- hirtelen csontvázszerű lebegő alakot ölt és áttört vasvázával az ég felé magasodó keresztpárt alkot. Olyan, mindenki számára érthető jelkép, amelyben az ember felfedezheti legmélyebb önmagát és meditációjába merülve átélheti gyarló nyomorúsága reménységét : Kyrie eleison!
(Krizsán András - Építészfórum/2008)